4 magyar út ?

Négy társadalmi osztályból álló társadalomszerkezet kezd kikristályosodni Magyarországon - állítja a több mint egy évtizede folytatott hazai háztartásvizsgálataira hivatkozva a Társadalomkutatási Intézet Rt. legújabb jelentése.

A Tárki-felmérés szerint a hazai "alsó osztály" - amely lényegében a szakképzetlenekből és családtagjaikból áll - 1995-ben még 42, tavaly viszont már csak 33 százalékát tette ki a népességnek. Ebben a társadalmi csoportban, amelynek legalsó szegmenséhez tartoznak például a hajléktalanok, egy főre (pontosabban úgynevezett "fogyasztási egységre") tavaly összességében átlagosan 703 ezer forint nettó jövedelem jutott. A társadalmi piramis második fokán a szolgáltató, illetve a termelő szektor szakképzett munkavállalói helyezkednek el: a "munkásosztály" a maga 41 százalékos számarányával a legnépesebb társadalmi osztály jelenleg Magyarországon. A szolgáltató

ágazatokba sorolt családokban egyébként 2005-ben átlagosan nettó 969 ezer, míg a kétkezi munkások háztartásaiban 867 ezer forint jutott egy-egy "fogyasztási egységre". A magyar társadalom harmadik szintjén található "középosztály" Kolosi Tamás és Dencső Blanka szociológusok értelmezése szerint alapvetően ugyancsak két nagyobb rétegből, a beosztott értelmiségiekből, illetve a kis- és középvállalkozókból áll. Az előbbieknél 2005-ben 1,362 millió, az utóbbiaknál 1,299 millió forint nettó jövedelem jutott tavaly egy főre. A két utóbbi csoport egymáshoz viszonyított anyagi helyzete bizonyos hullámzást mutat, a kilencvenes évek közepén még a vállalkozók rétege, az ezredfordulón viszont már egyértelműen az "intelligencia" állt jobban, míg az utóbbi évtizedben jövedelmi viszonyaik a kiegyenlítődés irányába mutattak. A társadalmi hierarchia csúcsán Kolosiék szerint a népesség mintegy 3 százalékát kitevő "felső osztály" áll. A nagyvállalkozókból, vezető menedzserekből és az értelmiség egy részéből kialakult elit családjai éves szinten legalább nettó 8-10 millió forintos jövedelemmel rendelkeztek 2005-ben.

(hvg.hu)